Love The Hardest Way (Screamworks, 2010)

„Inkább a kapcsolatok irracionális mivoltáról szól általánosságban véve. És a tényről, hogy ha törődsz valakivel – és a dogok nem igazán mennek jól – akkor talán elég erős leszel ahhoz is, hogy mindezt elengedd.  Ha pedig a sorosotok meg van írva a csillagokban, egyszer talán ismét találkozol azzal a valakivel. Tudod, pár csók nem elég. Sok szervezést is igényel a dolog… különösen egy turnézó zenész számára. Ez eléggé megnehezíti a szeretést.”  🙂 /Ville/

|Forrás: YouTube|

Bittersweet

Ha már a szavazáson a Bittersweet végzett az élen, legyen akkor most szó is róla.

Az Apocalyptica népszerű slágere 2004. november 29-én jelent meg, és azonnal nagy sikert aratott az európai slágerlistákon.  A dalban ének fronton közreműködik Lauri Ylönen (The Rasmus) és Ville Valo (HIM), utóbbi jegyzi a dalszöveget is.

Maga a cím is reflektál a dal témájára. Két srácról szól, akik ugyanabba a lányba szerettek bele. Ville képviseli a szerelem „keserű”, Lauri pedig az „édes” oldalát.

„Az egyik srác együtt járt a lánnyal, a másik pedig szeretett volna kettejük közé furakodni. A két srác kettős érzelmeiről szól a dal.” /Lauri/

E köré épül a klip is, melyet Antti Jokinen rendezett és Helsinkiben forgatták. Ville és Lauri egy asztalnál ülnek egy spirituáis táblajátékkal játszva, ami valójában egy boszorkánytábla. Ezen keresztül kommunikálnak a halott lánnyal, akibe a történet szerint mindketten szerelmesek voltak. Ezzel párhuzamosan képeket látunk a lányról valamint az Apocalypticáról, akik egy mocsaras táj közepén ülve zenélnek. A tájképet a Kalevala ihlette, az együttest égő fák és sok-sok füst veszi körül.
Az utolsó pár másodperces jelenetben látjuk, ahogy a lány a lenyugvó hold fényénél elalszik. Ekkor a srácok asztala körül a gyertyák hirtelen kialszanak, és a midkettejük szeme feketévé változik. Egyesek szerint ez azt jelképezi, hogy démonok szállták meg őket, más vélemények szerint viszont azt, hogy belül valójában ők haltak meg.

„A videóban inkább a fantázia uralkodik. Ha megnézed az MTV-t vagy akármelyik csatornát, általában valóságon alapuló klipeket látsz. Szerintem ez sokkal érdekesebb, jobb szórakozás!” /Lauri/

Eicca (Apocalyptica) szerint a klip alapötlete szintén Villétől származik.

|Forrás: Wikipédia, Making of Bittersweet|

The Foreboding Sense Of Impending Happiness (Screamworks, 2010)…

“Buta kis cím, de én valahogy szeretem. Ez volt a mi kísérleti pillanatunk az album készítése során.
Linde keze bedagadt. Egyik nap felkelt és az egész keze fel volt duzzadva. Elment az orvoshoz, aki megkérdezte: ‘Linde, Ön szokta magát injekciózni …’  – nem is tudom mit mondott, valami olyasmit, amit a testépítők szoktak használni. Linde meg: ‘Én?! Biztos nem!’ 😀 Kapott valami antibiotikumot, és pihentetnie kellett 3-4 napig.

Szóval így volt egy kis szabadidőnk. Már korábban megírtam a dalt, az eredeti verzió akusztikus, amolyan otthoni demofelvétel. Elkezdtünk kísérletezni vele, és beletettünk mindenféle giccses 80-as évekbeli hangot, amit csak tudtunk. Gondolok itt olyanokra, mint ami például a Giorgio Moroder által írt Berlin számban, a ’Take my breath away’-ben van, ami a Top Gun betétdalként hallható. Valami ilyesmi hangzást szerettünk volna ennek az albumon, csak egy kicsit más módon. Tulajdonképpen az egész dalt egyetlen délután alatt dobtuk össze és átalakítottuk az egészet. Sok ritmikus ismétlődés van benne, ritmusos visszhangok, késleltetett gitár hangok… Szóval ez egy kísérleti darab, és mint olyan, szerintem talán az egyik legreménytelibb dal, remek albumbefejező.

(tovább…)

Katherine Wheel (Screamworks, 2010)

„Egyrészről  Alexandriai Szent Katalinról szól, akit állítólag kerékbetöréssel akartak kivégezni: kikötözték egy kerékhez, és eltörték a végtagjait. De a kerék szétesett és így végül lefejezték. A vallási művészetben mindig egy törött kerékkel ábrázolják. Akkoriban ez volt a kínzási módszer.

Nem hiszek az idő egyenes vonalúságában, inkább a forgó mozgás elvének vagyok a híve. Azért szeretem a kerék-szimbólumot, mert hiszek ebben az „ahogy viselkedsz másokkal, azt kapod vissza”-dologban. Az élet önmagában véve ismétlődések sorozata, ami kicsit a kerékhez kötözöttség hangulatát idézi vissza. A kerék pedig az élet, a szerelem és azon érzelmek lényegét tükrözi, amiket nem tudok irányítani. Számomra a Katherine Wheel egy kapcsolat alávetett természetéről szól. Amolyan kínzás fajta, ami kissé őrülten hangozhat, de olyan ez, mintha a kínzás egy formájaként adnék szerenádot egy hölgynek. Egy nagyon alávetett szituációról van szó, ami kicsit olyan, mint a szado-mazo. Nem mintha bírnám az ilyesmit, de költői szinten nevezhetjük ezt annak is.”

|Video: John Wins|

„Egyébként számomra ez egy pozitív dal. Talán furcsa a dalszövege, de nem tudom, hogy az emberek hogyan látják ezt.

(tovább…)